376 színes oldal
25 szerző
Jelenlegi és volt egyházi vezetők, tisztségviselők újságírók, kutatók.
Kemény-
fedeles
300 fotó
Egy részük több évtizeddel ezelőtt készült, máshol nehezen fellelhető.
Pünkösdiek Magyarországon
Olvasmányos történelemkönyv a magyarországi pünkösdi mozgalom nemzetközi előzményeiről, hazai múltjáról és a Magyar Pünkösdi Egyházról.
Kemény-
Nemzetközi előzmények
18. századtól az 1910-es évekig
Történelmi gyökerek, ébredés és kibontakozás
A pünkösdi üzenet valamennyi földrészre és országba eljutott, napjainkra elérte az egész világot, és százmilliók életére gyakorolt hatást. A pünkösdi mozgalom Jézus mennybemenetele előtt adott ígéretén és annak beteljesedésén alapul. Eszerint tanítványai erőt kapnak, amikor rájuk száll a Szentlélek, és tanúi lesznek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig (Csel 1,8).
Mindez pünkösd napján teljesedett be (Csel 2,4). Az első keresztények mennyei erővel ruháztattak fel, hogy bátran, hatalommal, természetfeletti jelekkel és csodákkal kísérve teljesíthessék a Nagy Misszióparancsot (Mt 28,18–20).
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Mitől voltak különlegesek az Azusa utcai istentiszteletek?
Először is, az Azusa utcában a hét minden napján volt összejövetel. Kétségkívül a vasárnapi alkalom volt a leglátogatottabb, de a hét más napjain is százak vettek részt egy-egy istentiszteleten, amelyek délelőtt 10-kor, délután 3-kor és este fél 8-kor kezdődtek. „Minden nap van alkalom, és minden istentiszteleten vannak vágyakozók” – jegyezte meg valaki.
Másodszor: – szintén az előbb idézett személy elmondása alapján – az Azusa utcában „a három alkalom szinte egybefolyik”. A kihirdetett istentiszteleti rend ellenére a Missziónál gyakran egymást érték az alkalmak, annyira, hogy még éjszaka sem feltétlenül tartottak szünetet. Mondhatnánk úgy is, hogy az alkalmak az ébredés teljes három évén át tartó, egyetlen hosszú istentiszteletté olvadtak össze. Az emberek az Úr jelenlétébe lépve egyszerűen elvesztették az időérzéküket.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
William Seymour és az Azusa utcai ébredés
A Seymour közreműködésével induló ébredésből bomlott ki a 20. századi pünkösdi mozgalom. A Los Angeles-i gettó egykori istállóépületéhez vezethető vissza valamennyi 20. századi pünkösdi hívő történelme is. Legalább huszonhat felekezet eredezteti pünkösdi tanítását az Azusa utcából.
Egyetlen ébredés sem járt még hasonló, faji és felekezeti korlátokon átívelő következményekkel. Ráadásul nemcsak az Észak-Amerikában élő különböző nemzetiségeket érintette az ébredés, hanem több mint 52 másik ország népe is válaszolt a Szentlélek hívására.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Olvasd el a teljes nemzetközi áttekintést
Rendeld meg a könyvet és ismerd meg a nemzetközi pünkösdi mozgalom előzményeit és kezdeteit! Részletesen olvashatsz Charles Parham, Phoebe Palmer, Thomas Ball Barratt életéről és az Azusa utcai ébredésről.
Magyarországi történelem
A kezdetek (1920-1947)
A magyarországi pünkösdi mozgalom korai éveinek missziótörténete
A Horthy-korszakban jellemzően gyanús, az államra és a társadalomra veszélyes, tehát nemkívánatos tényezőként kezelték a kisegyházakat. A velük kapcsolatos ügyek ezért a rendőrség hatáskörébe tartoztak. Az ellenséges légkör dacára megerősödtek a szabadegyházi közösségek – a baptisták a városokban, az adventisták a szociális evangelizáció révén, a metodisták a külföldi támogatottságuk által.
Az első pünkösdi jellegű csoportok már az 1910-es években megjelentek, a következő évtizedben pedig újabb gyülekezetek alakultak elszórtan. Megindult a közeledés, igehirdetők látogatták őket, de függetlenek maradtak, és nem törekedtek szorosabb együttműködésre. Az egyesülés katalizátorai Mihók Imre és Rároha F. Dezső voltak, akiket az Assemblies of God elnevezésű amerikai pünkösdi közösség küldött Magyarországra misszionáriusként 1926-ban és 1927-ben. A szövetség életét dinamikus fejlődés jellemezte az 1935-ös szakadásig.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
A magyarországi pünkösdi mozgalom szervezettörténete
A magyarországi pünkösdi mozgalom megalakulásának első éveiben két jelentős irányból építkezett. Egyrészt az első világháború után az orosz hadifogságból hazaérkező katonák között voltak olyanok, akik találkoztak más nemzetiségű, szentlélekkeresztségben részesült fogolytársakkal. Életpéldájuk, bizonyságtételük, valamint imádságaik következtében a magyarok közül is többen elfogadták a szentlélekkeresztségről szóló tanítást, sőt maguk is nyelveken kezdtek imádkozni.
Másrészt ennél sokkal jelentősebb volt az USA-ból visszatérő magyarok hatása. Ők a század elején gazdasági okok miatt kivándoroltak Amerikába, ahol részesültek a pünkösdi élményben.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
A második világháborútól a rendszerváltásig
(1940–1989)
1977. június 9-én VI. Pál fogadta az Olaszországban látogatást tett Kádár Jánost
Az egyházak 1944 és 1956, valamint 1956 és 1989 között
A szovjet megszállás alá került Magyarországon drámai módon megváltozott az egyházak helyzete. A megszilárdult kommunista diktatúra deklarált célja volt a vallás és az egyházak felszámolása. Az egyházak eleinte igyekeztek megvédeni magukat, ellenálltak, majd fokozatosan passzív ellenállásra váltottak, később pedig jórészt együttműködtek a kommunista hatalommal. Idáig azonban hosszú út vezetett.
Az állami egyházpolitika (legalábbis a Katolikus Egyházzal szemben) 1964-ben megváltozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az 1960-as évek második felétől már nem ellenségként kezelte az egyházakat, cserébe az egyházak hozzájárultak a tömegek komfortérzetéhez, miszerint a szocialista társadalomban vallásos emberként is lehet boldogulni. A kádári egyházpolitika pragmatikus lett: „Amíg az egyház létezik, fel kell használni” – szólt az új alaptétel.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség missziótörténete (1962–1989)
A Kádár-korszakban továbbra is élt az egyházak elsorvasztásának szándéka, de a Rákosi-korszak módszereihez képest enyhülés történt. A szabadegyházak egyháziasítása folytatódott, míg az egyházvezetők próbálták törvényes keretek között biztosítani a hitélet szabadságát. Az állammal való együttműködés mellett fokozatosan szélesedtek a missziós lehetőségek az egyházi irodalom megjelentetése, a külföldi kapcsolatok és az ifjúsági munka területén.
A két fő pünkösdi irányzat 1962-ben egyesült Evangéliumi Keresztyének–Pünkösdiek Közössége, majd Evangéliumi Pünkösdi Közösség néven (a továbbiakban: EPK). A gyülekezetek között a békés testvéri együttműködés kialakítása volt a cél. A gyakorlatot tekintve az egyesült közösségben nem támogatták a szélsőséges megnyilvánulásokat, a prófétálást ellenőrizhető keretek közé szorították, a zajos imádkozást, tusakodást nyilvánosan nem folytatták.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Vegyes zenekar Városi István vezetésével Kecelen 1946-ban
A pünkösdi misszió lehetőségei és módszerei (1940–1989)
A pünkösdi hívek meggyőződése volt, hogy kötelességük az evangéliumot hirdetni, és a korszakban végig, a tiltások ellenére is, megtalálták ennek módját például a baráti vagy munkahelyi beszélgetésekben és a személyes példamutatásban.
A hatóság nem támogatta a gyermekek és a fiatalok egyházi oktatását, ezért betiltották a vasárnapi iskolai foglalkozásokat. A gyermekeknek ezután bibliaköröket szerveztek a pünkösdiek. A gyülekezeteket jórészt nagycsaládok alkották, legalább 6-8 gyermekkel, akik rendszeresen látogatták az istentiszteleteket.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
A pünkösdi mozgalom missziótörténete
A második világháborút követő évek felszabadulást jelentettek a szabadegyházak számára. Folytathatták missziós tevékenységüket, szabadon gyülekezhettek istentisztelet tartása céljából, irodalmi anyagaikat megjelentethették és terjeszthették.
Az 1950-es éveket a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, az útkeresés jellemezte. Az MSZSZ (1951-től Szabadegyházak Tanácsa, SZET) szerepe átalakult, a pünkösdiek esetében a szervezeti keretek kialakítását segítette, ami a következő évtizedekben a mozgalom fokozatos intézményesedéséhez vezetett.
Az állami szabályozás nem sok mozgásteret hagyott a korábban élénk gyülekezeti munkának. A ’40-es évek végétől kezdve egyre nagyobb nyomás nehezedett a pünkösdi gyülekezetekre, hogy istentiszteleti gyakorlatukat módosítsák.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Központi Tanácsa 1975. október 24-én.
A magyarországi pünkösdiek szervezettörténete (1951–1990)
A különböző pünkösdi csoportok közeledése 1947 augusztusában a Béke Színházban kezdődött, majd 1949-ben egy szervezetben egyesültek Evangéliumi Keresztyének néven. Az egység azonban 1951-re megszűnt, és ismét több pünkösdi felekezet alakult. A széttagoltság korszakának végét az jelentette, amikor 1962-ben a két legnagyobb pünkösdi közösség, az Evangéliumi Keresztyének és az Evangéliumi Pünkösdi Egyház egyesült.
Az így alakult felekezet Evangéliumi Pünkösdi Közösség néven négy évtizeden keresztül képviselte a pünkösdi mozgalmat hazánkban.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
A rendszerváltástól napjainkig (1989-2017)
Gyermektáboros csoportkép 2013-ban Kadarkúton
A pünkösdi mozgalom missziótörténete (1989–2017)
Az 1989-es rendszerváltás és az azt követő időszak a felekezeti struktúra megváltoztatásának és a hirtelen megnyíló missziós lehetőségek kihívásának időszaka volt. A prédikátorok új generációja egy lazább, szabadabb és demokratikusabb felekezeti berendezkedést szorgalmazott. Ennek nyomán számos új kezdeményezés indult el. Ezeket a kilépés, a nem imaházi környezetben történő utcai rendezés jellemezte.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Magyar Evangéliumi–Pünkösdi Világszövetség (MEPVISZ) alapítói 2009-ben.
A pünkösdiek szervezettörténete (1989–2017)
Az 1990. évi Beszámoló Közgyűlésre a Szervezeti Szabályzat Átdolgozó Bizottság, amelyet az előző évben választottak meg, javaslatot készített elő. Azonban a Közgyűlésen egyesek sokallták, mások épphogy kevesellték a tervezett változtatásokat. Több kritikai észrevétel is elhangzott a tervezettel kapcsolatban. A bizottság visszaadta megbízatását a Közgyűlésnek, amely ifj. Pintér Imre vezetésével egy új bizottságot kért fel egy teljesen új alapszabály megalkotására.
Az 1990. október 22–23-i Rendkívüli Országos Közgyűlésre elkészült a tervezet, amely – némely módosítás után a Közgyűlés jóváhagyásával – 1991. január elsején hatályba lépett. Ehhez az is hozzájárult, hogy közben megszületett az 1990. évi IV-es törvény a vallás szabad gyakorlásáról, amely az egyházak számára teljes önállóságot és szabadságot biztosított.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Olvasd el a teljes magyarországi történelmi áttekintést
Rendeld meg a könyvet és ismerd meg a magyar pünkösdi mozgalom előzményeit és múltját! Részletesen olvashatsz a kezdeti növekedésről és a kommunista időszak nehézségeiről, valamint a közelmúlt eseményeiről.
Magyar Pünkösdi Egyház
Jellemző tanítások, hitgyakorlat, attitűd. Gyülekezettörténetek és intézmények.
2004-től az évtized végéig teológiai fórumok kerültek megrendezésre a Pünkösdi Teológiai Főiskolán
A pünkösdiek jellemző tanításai
A pünkösdi mozgalmat a kezdetektől fogva alapvetően nem a teológiai igazságok iránti érdeklődés határozta meg, sokkal inkább a gyakorlati kegyesség, azaz az Istennel való személyes találkozás megtapasztalása Jézus Krisztusban, amelyet a Szentlélek erőmegnyilvánulásai kísérnek. Ezért nem is történtek különösebb erőfeszítések arra nézve, hogy egy koherens, világszerte minden pünkösdi gyülekezetre, felekezetre jellemző, egységes dogmatikai rendszert alkossanak meg, minthogy erre igény sem mutatkozott. Ráadásul a pünkösdi mozgalomhoz csatlakozók legnagyobb része a nyugati világban korábban valamely már meglévő keresztény felekezethez tartozott, akár tevékenyen, akár névlegesen.
Ez a háttér többé-kevésbé megalapozta a dogmatikai gondolkodás sokszínűségét, változatosságát vagy – ahogy más, identitásukat dogmatikusabban hordozó felekezetek tagjai számára tűnhet – kaotikusságát. Ennek ellenére – vagy éppen ebből kifolyólag – elmondható, hogy a pünkösdi gyülekezetek és felekezetek a kereszténység többi protestáns ágával a legtöbb fundamentális doktrínában egyetértenek
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Imaházavató Kiskőrösön 2011-ben.
Gyülekezettörténetek
Ebben a fejezetben a következő gyülekezetek rövid történetét olvashatod el, több mint 50 oldalban:
- Agapé Pünkösdi Gyülekezet
- Bakonycsernyei Pünkösdi Gyülekezet
- Békési Életfája Pünkösdi Gyülekezet
- Dávid Sátora Gyülekezet
- Darányi Pünkösdi Gyülekezet
- Hajdúhadházi Pünkösdi Gyülekezet
- Isaszegi Pünkösdi Gyülekezet
- Keceli Pünkösdi Gyülekezet
- Kiskőrösi Pünkösdi Gyülekezet
- Méhkeréki Pünkösdi Gyülekezet
- Ózdi Pünkösdi Gyülekezet
- Péceli Pünkösdi gyülekezet
- Pécsi Pünkösdi Gyülekezet Reménység Gyülekezet
- Sülysápi Pünkösdi Gyülekezet
- Újkenézi Pünkösdi Gyülekezet
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Bemerítés Méhkeréken 1984-ben. A bemerítő: Makovei János.
Jellemző hitgyakorlat és attitűd
A Pünkösdi Mozgalom legtöbb sajátos hitgyakorlata az evangéliumi és a szentségmozgalomból ered. Ezek a vonások sajátos tartalmat kaptak, és intenzív érzelmekkel kísért megjelenési formát öltöttek. A hívek a Szentlélek jelekkel és csodákkal kísért működésére vágytak. Emiatt a mozgalom könnyebben leírható jellemző magatartásformáival és az istentisztelethez köthető gyakorlataival, mintsem karakteres hitvallásaival vagy jól kidolgozott dogmatikai tételeivel.
A magyarországi pünkösdi mozgalom többé-kevésbé hordozza a világméretű ébredés tipikus jellemzőit. A következőkben a pünkösdi spiritualitás általános, korszakokon átívelő hitgyakorlatát és attitűdjeit mutatjuk be, mivel leginkább így ismerhető meg a 20. század legjelentősebb keresztény megújulási mozgalma.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
A kadarkúti szeretetotthon 2008-ban.
A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei
A magyar pünkösdi mozgalom már fejlődésének korai szakaszában is missziója szerves részének tekintette a környezetében élők szükségeinek betöltését. 1928 februárjában így fogalmazták meg küldetésüket: „Ezen lelki közösség alapít gyülekezeteket és épít imaházakat, bel- és külföldre küld evangélistákat és misszionáriusokat, alapít árvaházakat és többféle jótékony célú intézeteket, tehetsége szerint (Lk 12,47–48).”
Ezek közé tartozik többek között: Otthon Misszió, Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon, Emberbarát Alapítvány, Kadarkúti Szeretetotthon, az Országos Cigánymisszió intézményei, a Közösségi Misszió, a Kelet Humán Szolgálat (MPE KHSZ), a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat, több iskola és a Pünkösdi Teológiai Főiskola.
Elolvasom a teljes fejezetet >>
Olvasd el a Magyar Pünkösdi Egyház történetét és jelenét
Rendeld meg a könyvet és ismerd meg az MPE tanítását, hitgyakorlatát és gyülekezeteinek történetét!
Rendeld meg a könyvet most
Ismerd meg a magyarországi pünkösdiek színes történelmét, máshol nem megtalálható fotókon és történeteken keresztül.